Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A lovakról

2010.05.02

A lovak testfelépítése

 

A lovak testája:



1.nyakszirti tájék, 2.fejtetõ, 3.fül tájéka, 4.halántékárok (vakszem), 5.homloktájék, 6.szem tájéka, 7.szembolti tájék, 8.szemgödör alatti tájék, 9.orrhát, 10.orr oldalsó tájék, 11.orr hegye, 12.orrajaki tájék, 13.külsõ rágóizom tájéka, 14.állkapocsizület tájéka, 15.arcléc, 16.pofa tájéka, 17.felsõ ajak, 18.alsó ajak, 19.állcsúcs, 20.torokjárat tájéka, 21.érvágány, 22.tarkó, 23.halántéktájék, 24.fültõmirigy tájéka, 25.gége tájéka, 26.felsõ nyakél vagy sörényél, 27.nyak oldalsó tájéka, 28.fejnyakkarom tájéka, 29.torkolati barázda, 30.szegyfejizom tájéka, 31.lapocka elõtti tájék, 32.hát tájéka, 33.mar tájéka, 34.mellkas oldalsó tájéka, 35.vállkar tájék, 36.bordatájék, 37.bordaív, 38.szügy tájéka, 39.szegycsont tájéka, 40. borda alatti tájék, 41.lapátos porc tájéka, 42.ágyéktájék, 43.has oldalsó tájék, 44.éhgödör vagy horpasz, 45.köldök, 46.lágyéktáj, 47.haskorci redõ, 48.vaszora vagy tasak, 49.kereszttájék, 50.far tájéka 51.külsõ csípõszeglet, 52.ülõgumó, 53.farok, A)lapockaporc, B)lapocka tövise, C)tövis elõtti izom, D)tövis mögötti izom, E)vállizület tájéka, F)kar tájéka, G)könyökbúb, H)háromfejû karizom tájéka, I)alkar, K)elülsõ lábtõ, L)elülsõ lábközép (szár), M)elülsõ csüdizület tájéka, N)pata, O)csüd, párta, pata tájéka, P)csípõizület és tompor tájéka, Q)comb, R)térd tájéka, S)térdkalács, T)térdalji tájék, U)lábszár, V)hátulsó lábtõ (csánk), W)hátulsó lábközép (szár), X)hátulsó csüdizület tájéka, Y)pata, Z)csüd, párta, pata tájéka


A ló csontváza:

 



1.állkapocs, 2.állcsont, 3.szemgödör, 4.homlokcsont, 5.halántékcsont, 6.nyakcsigolyák, 7.lapockaporc, 8.hátcsigolyák, 9.ágyékcsigolyák, 10.keresztcsont, 11.medencecsont, 12.farokcsigolyák, 13.lapocka, 14.karcsont, 15.könyökcsont, 16.orsócsont, 17.elülsõ lábtõ (kéztõ) csontjai, 18.elülsõ lábközép csontjai, 19.elülsõ végtag ujjcsontjai (csüd-, párta-, paracsont), 20.szegycsont és bordák, 21.térdkalács, 22.combcsont, 23.sípcsont, 24.szárkapocs, 25.sarokgumó, 26.a hátulsó lábtõ (csánk) csontjai, 27.hátulsó lábközép csontjai, 28.hátulsó végtag ujjcsontjai (csüd-, párta-, paracsont)

A ló felületes izmai:


a)külsõ rágóizom, b)váll-nyelvcsonti izom, c)Szegyfejizom, d)fejnyakkarizom alsó része, e)fejnyakkarizom felsõ része, f)szíjizom, g)az alsó fûrészizom nyaki része, h-h`)csuklyásizom, i)széles hátizom, j)az alsó fûrészizom mellkasi része, k)külsõ bordaközi izom, l)a felsõ fûrészizom hátulsó része, m)külsõ ferde hasizom, n)középsõ farizom, o)a combpólya feszítõje, p)felületes farizom, r-r`)a comb kétfejû izma, s)félig inas izom, t)mély szegyizom, u)felületes szegyizom kulcscsonti része

Sport

A legõsibb lovassportok egyike a vadászat. Kezdetben szarvas volt a préda, de az angolszász országokban ma már inkább a róka.
A lovaspóló is régi sport. Feltételezések szerint 2000 évvel ezelõtt Perzsiából indult ki. Innen került Kínába, Mongóliába, Japánba, majd Indiába, ahol az angolok elõször találkoztak vele a 19. században. Népszerûsége azóta is növekszik szerte a világon. A játék komoly igényeket támaszt a lovakkal szemben, hiszen gyorsaságot, fordulékonyságot, állóképességet és bátorságot feltételez.
Egyre növekszik a fogathajtás népszerûsége is.


OLIMPIAI SPORTÁGAK

Díjugratás
A díjugratás gyökerei a vadászatban keresendõk. A 1868-as Dublin Show volt az elsõ alkalom, ahol vadászcélú lovak minõsítésére akadályt állítottak fel. 1881-ben ugyanitt megépítették az elsõ állandó ugrópályát és ezzel egy idõben megszületett a díjugratás is mint sport.
 

 

Díjlovaglás
Ez a sport a 15. és a 18. századi királyi udvarokban divatos magasiskolából alakult ki. A lépéselemek eredetileg a harc közbeni mozgások tanítását célozták, késõbb ezek kombinációjával alkottak olyan gyakorlatsorokat, melyek bemutatása számot adott a ló állóképességérõl, akciókészségérõl, engedelmességérõl, egyben lovasa felkészültségérõl és rátermettségérõl is.
 

 

Military
Ez a sportág is a hadseregbõl származik, a lovasságánál tesztelésre használt tereplovaglásból ered.
Az elsõ háromnapos military versenyt Franciaországnan tartották a 20. század elején. Három részbõl állt: elõször egy díjlovagló gyakorlat, majd egy embert és lovat próbáló tereplovaglás, végül egy díjlovagló verseny következett. Military versenyeken elõször csak katonák indulhattak, és csak a második világháború idején nyitották meg a civileknek is. A military elõször 1912-ben szerepelt az olimpián.

Betegségek

Sántaság
A sántaság a leggyakoribb egészségügyi probléma. Okozhatja egy apró, beékelõdött kõ, de lehet kóros eredetû is. Az ín és az ínhüvely sérülései is gyakoriak. A csüdizület daganatait megerõltetés okozza.
A savós patairha-gyulladás póniknál, és általában a hízékony lovaknál fordul elõ. Leginkább a túltáplálás következménye, de okozhatja a vér rendellenes összetétele is.
Ha gyanítjuk, hogy lovunk patairha-gyulladásban szenved, azonnal hívjunk állatorvost.
A patahenger-gyulladás a nyírcsontot érinti, oka a túlzott megterhelés vagy ütõdés. Krónikus sántaságot is okozhat.

Légzõszervi megbetegedések
A lovakat fõleg istállóban tartó országokban egyre gyakoribbak a lovak allergiás megbetegedései, melyeket szinte mindig az istálló nem megfelelõ szellõzése okoz. Számos más betegséget is okozhat, mint például az idült légsejtes tüdõtágulatot, vagy más néven a kehességet. Errõl ma már tudjuk, hogy penészes, atkás takarmány porának belégzésére kialakuló allergiás reakció, amely károsítja a tüdõt. A ló ekkor érdesen, szárazon köhög, és nehezen lélegzik. Kevésbé súlyos esetben a tünetek csillapíthatók, de a kehesség nem gyógyítható.
Az influenza erõsen fertõzõ betegség, amely maradandó tüdõkárosodásokat okozhat. Gyógyulása hónapokig eltarthat.
A mirigykór erõsen fertõzõ, maradandó tüdõ-és szívkárosodást okozó, diftériához hasonló betegség.
A gégebénulást a légcsõ beidegzésének zavara okozza. A kialakuló bénulás akadályozza a levegõ tüdõbe áramlását, belélegzéskor a tüdõ sípoló hangot ad. A lovaknál is gyakoriak a melléküreg-gyulladások, a köhögés és a megfázás.

Az emésztõszervek betegségei
A legtöbb emésztési probléma oka a kólika. Tünetei a letargia, étvágytalanság, "kapálás" és hempergõzés. Három típusa van: a görcsös, a felfúvódásos és a bélcsavarodásos kólika. Kialakulását rendszertelen takarmányozás, helytelen tartás, túletetés, stressz, könnyen erjedõ takarmány és nagyon sokszor a férgesség okozza.
Bélsárpangásnál a belek mûködése elõbb-utóbb leállhat.
Teljes takarmányozás mellett pihentetett lovak hirtelen mozgatása esetén kialakulhat a pünkösdi betegség. A ló merevvé válik, mozgása elbizonytalanodik, végül összeeshet.
Gyakori a férgesség, mely a kondíció leromlását okozza, ezért fontos a rendszeres féregtelenítés. (Negyed évenként!) A férgesség hasmenést okozhat.

Bõrbetegségek
A legtöbb bõrbetegség fertõzõ, ezért kezelésekor mindig tartsuk be a higiéniai elõírásokat.
Tetvesség tavasszal, legelõn tartott lovaknál fordul elõ a leggyakrabban.
Az allergiás eredetû ekcéma a csüdtájékon, a sörényélen és a faroktõn gyakori.
A tarlósömör gombás fertõzés eredménye, emberre is átterjedhet.
A háton a bagócslégy bõr alatt élõ lárvái okozhatnak göbecseket.
A bõrallergia takarmányozási, tartási okokra vezethetõ vissza.
Más bõrbetegségek például a csalánkiütés, a szõrtüszõgyulladás és a rühösség

 

Mit lát a ló?
A ló látása nem különbözik más síkvidéki legelõ prédaállatok, például az antilop látásától. E fajoknak a lehetõ legszélesebb területet kell átlátniuk, hogy a leselkedõ veszélyeket gyakorlatilag minden irányból észlelhessék.
A szemek a fej két oldalán helyezkednek el, és nem elõrenéznek. Természetes környezetben a fûevõk mintegy napi 16 órát töltenek lehajtott fejjel legelészve. Ez a testhelyzet lehetõvé teszi, hogy a fej kis fordításával beláthassák az egész terepet.
Legelés közben akadályt csupán a négy vékony láb jelent, de egyébként a "látóberendezés" megfelelõen ki tudja szûrni a veszélyeket. Ez a fõ magyarázata a magas túlélési aránynak, de rámutat arra is, hogy miért nem lehet észrevétlenül megközelíteni egy legelészõ lovat.
Nagyon fontos tudomásul venni, hogy a biztonságérzet és a jó közérzet eléréséhez nélkülözhetetlen tiszta látás feltételezi a fej és a nyak szabad mozgását is. Ha a lovas szárral, vagy esetleg martingállal korlátozza a fejmozgást, lényegében részlegesen megvakítja a lovat. Ez az oka annak, hogy a ló néha kimondottan harcol a fejéért.
A fej és a nyak szabad mozgása különösen fontos gyors mozgás vagy ugrás közben, mivel ekkor tisztán KELL látnia, hogy képes legyen helyesen megítélni a talaj alakulását és az akadály nagyságát.

Színlátás
Régi hiedelem, hogy a ló színvak. Bebizonyosodott azonban, hogy szemükben az emberéhez hasonló színérzékeny sejtek vannak. Úgy tûnik, hogy leginkább a sárgát, a narancssárgát és a pirosat látják, de meg tudják különböztetni a zöldet is, viszont a kékkel és az ibolyával már problémáik vannak.

A ló hallása
A lovak hallása rendkívül kifinomult, sokkal jobb, mint az embereké: mélyebb és magasabb hangokat is képes érzékelni.
Az embernél hamarabb és nagyobb távolságról meghallja más lovak hívójelét, autók hangját, stb. Szabadon tartott lovak hamar és messzirõl felismerik gazdájuk autójának hangját és társítják egy bizonyos személy feltûnésével.

Idézetek Monty Roberts-tõl:

"A jó tréner meghallja, mit mond neki a ló.
A nagy tréner azt is meghallja, amit csak suttog."

"Ha egy ló el akar távolodni, akkor ne kis távolságra küldd el,
hanem messzire!"

"Tedd könnyûvé számára, hogy helyesen cselekedjen,
És nehezítsd meg a helytelen tetteket!"

"Nem az a nagy tréner, aki rá tudja venni a lovat arra,
hogy megtegyen valamit. A nagy tréner arra veszi rá a lovat,
hogy meg akarja tenni azt a valamit."

"Az erõszak soha nem az áldozat,
hanem az erõszak elkövetõjének érdekeit szolgálja."

"Mindenkinek joga van hibázni."

"Senkinek nincs joga azt mondani neked, hogy ezt meg kell tenned!"

"A lovak is beszélnek… csak oda kell figyelni rájuk!"

"A ló igazi menekülõ állat. Ha a vele való kapcsolat során nyomást
gyakorolnak rá, szinte biztos, hogy inkább a menekülést választja, és nem a harcot."

"A trénernek egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie arról,
hogy a ló nem tud rosszat tenni; és hogy a ló összes cselekedete-
különösen a fiatal, indítatlan lóé- minden valószínûség szerint
a tréner tetteinek következménye!"

"A lovak betanítása során a legfontosabb eszköz a kéz, mely a kantárt fogja."

"Odavezethetsz egy lovat a vízhez,
de nem kényszerítheted arra, hogy igyon."

"Odavezethetsz egy embert a tudáshoz,
de nem kényszerítheted arra, hogy gondolkodjon."

 

 

 

Arab

 

Angol telivér Quarter horse Musztáng

 

Pinto

 

Falabella Mangalarga Shetlandi póni

 

Walesi pónik

 

Shire Ír félvér Angloarab

 

Trakehneni

 

Hannoveri Holsteini Lipicai

 

Haflingi

 

Andalúziai Shagya arab Furioso

 

Muraközi

 

Kisbéri félvér Hackney Canadian cutting

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.